Brutálisan túltervezték ezt az autót
...még ma is ámulunk rajta

A mérnöki szemmel tervezett luxus megtestesülése volt a Volkswagen Phaeton, aminek még a csomagtartója is bámulatosan komplikált.
Egy óriásvállalat működése több ezer apró fogaskeréken múlik, de nem igaz, hogy egyetlen ember ne tudna hatással lenni arra, merre tart a cég, hogyan működik, vagy hogy miként valósulnak meg bizonyos apró, de kulcsfontosságú részletek egy-egy ter-mékben. Biztosak lehetünk benne, hogy Ferdinand Piëch és az ő munkaszemlélete, műszaki tudása, tapasztalata és karaktere nélkül nem jöhetett volna létre az a túltervezett, piaci szempontok helyett inkább mérnöki szemmel készített típus, mint a Phae-ton.
A Phaetont a 2002-es Genfi Autószalonon mutatták be, és a világ mindern részén kínálták. Észak-Amerikában az értékesítés 2006-ban, a globális értékesítés pedig 2016-ban ért véget. A modell célja az volt, hogy a Volkswagen belépjen a prémium szeg-mensbe, és versenyképes alternatívát kínáljon az Audi A8, BMW 7-es és Mercedes-Benz S-osztály mellett.
Motorválasztékának belépő szintjét a V6-os dízelek és benzinesek képviselték. A csúcs pedig a W12-es monstrumot orrában tudó 420 lóerős kivitel volt a benzines fronton, de a dízel se maradt le sokkal az ötliteres V10-es TDI-vel, ami 313 lóerőt termelt.
Piëch nyilván nem nézte át személyesen a konstrukció minden részletét, de akkoriban azonban mindenki tudta, mit várnak el tőle, mivel vívhat ki elismerést, és mit kell kerülni, amikor a vezetőség előtt prezentálja ötletét.
Ez volt a perfekcionizmus kora, a mérnöki túlzás időszaka.
Így mindenki próbálta a lehető legjobban letenni az asztalra, és így születhettek a W10-W12-es motorok mellett olyan nyakate-kert alkatrészek, mint a csomagtérfedél mozgatásáért felelős mechanizmus.
Elég csak ránézni: kovácsolt alumíniumelemek, amelyekkel a nyitás és zárás egyenletes, stabil és kontrollált. Simán alkalmaz-hattak volna egy elektromos motort a mozgatásra, de a németek egy elektrohidraulikus rendszer beépítése mellett döntöttek. Az elektromos motor így nem közvetlenül, hanem egy munkahengeren keresztül szabályozta a funkciót, ezzel sokkal finomabban nyitva-csukva a Phaeton farát. Erre rátett még egy lapáttal a klasszikus gáztöltetű teleszkópok alkalmazása.
Ez pedig nem minden! A csomagtér teljes kárpitozást kapott, még felül sincsenek pőre lemezek, valamint három világítótestet is beszereltek, biztos, ami biztos alapon! Ha az egyik kiég, még kettő mindig segít megtalálni a saját bőröndünket. A zárat is ele-gánsan elrejtették, amikor nyílik a fedél, akkor felül a zárszerkezet visszacsúszik a karosszériába, így nem verjük bele a fejünket.
Ezt a komplett konstrukciót csak erre az egy típusra fejlesztették ki, a rendszer hidraulikus részét még a Bentley Flying Spur kapta meg.
A technika iránt rajongó autósoknak mindez érdekes műszaki csemege, de a Phaeton cizellált megoldásai a modell kereske-delmi bukásához is hozzájárultak. Egy olyan korban, amikor a prémiumversenytársak már egyszerűbb, olcsóbb elektromos nyi-tású fedéllel dolgoztak, a Volkswagen előállt ezzel az iparművészeti megoldással, ami minden hasonló elemmel nagyban meg-növelte a gyártási költségeket.