A Volkswagen szakít a német központú gyártással
A Volkswagen Csoport vezetése kimondta azt, amit az iparág egy része már régóta sejtett: a német központú gyártási modell a jelenlegi formájában nem fenntartható
A konszern előtt most mélyebb átalakítás, kapacitáscsökkentés és egy új, erősen lokalizált működési logika körvonalazódik, amely alapjaiban rajzolhatja át a Volkswagen jövőjét. A Volkswagen évtizedeken át arra építette fel működését, hogy a fejlesztést és a gyártást Európában, elsősorban Németországban koncentrálja, majd innen szolgálja ki a globális piacokat. Ez a stratégia hosszú ideig versenyelőnyt jelentett, ma azonban egyre több tényező dolgozik ellene.
A vámok, különösen az amerikai piacon, az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültségek, valamint az elektromos átállás költ-ségigényes beruházásai mind gyengítik ezt a modellt. Az új technológiákhoz új platformok és akkumulátorgyártási kapacitások kellenek, miközben a kereslet nem nő olyan ütemben, mint korábban.
A számok jól mutatják a feszültséget. A konszern évente mintegy 12 millió autó gyártására képes, miközben az értékesítés vár-hatóan 9 millió körül alakul. Ez a különbség nemcsak statisztikai adat, hanem konkrét gazdasági probléma, amely tartósan nyo-más alatt tartja a profitabilitást.
A Volkswagen már megkezdte a túlkapacitások leépítését, de ez csak az első lépés. A következő időszakban további egymillió járműnyi kapacitás kivezetése is napirenden lehet, ami elsősorban Európát és Kínát érinti. A fókusz egyre inkább a helyi gyártás felé tolódik. A cél az, hogy a kulcspiacokon, például az Egyesült Államokban vagy Kínában, helyben történjen a termelés, csök-kentve ezzel a vámkockázatokat és a logisztikai költségeket.
Ez különösen érzékenyen érinti a Audi márkát, amely jelenleg minden járművét importálja az amerikai piacra. A vámok jelentős profitkiesést okoznak, miközben az értékesítés is visszaesett. Nem véletlen, hogy egy amerikai gyár létrehozása egyre inkább na-pirendre kerül.
A németországi üzemek közül több is nyomás alá került, különösen azok, amelyek elektromos modelleket gyártanak. Eközben új, nagy volumenű modellek gyártását már inkább Spanyolországba és Portugáliába helyezik, ami tovább szűkíti a hazai telephe-lyek mozgásterét.
Bár tanácsadók több gyár bezárását is javasolták, a vezetés egyelőre más utakat keres. A cél nem feltétlenül a klasszikus leé-pítés, hanem a kapacitások „okos” újrahasznosítása. Ilyen lehet például az üzemek átalakítása más iparágak számára, új partner-ségek kialakítása vagy innovációs központok létrehozása. Az osnabrücki gyár esetében például már felmerült a védelmi ipari együttműködés lehetősége, míg Drezdában technológiai központot alakítanak ki.
Ezzel párhuzamosan a konszern más márkái is lépéskényszerben vannak. A Porsche további költségcsökkentéseket készít elő, miközben a teljes csoporton belül újragondolják a gyártási struktúrát és a modellek elosztását.
A Volkswagen esetében nem arról van szó, hogy a jövőben ne gyártana autókat, hanem arról, hogy ezt milyen struktúrában teszi. A klasszikus, exportvezérelt európai modell helyét egy rugalmasabb, régiókra szabott működés veheti át. Ez azonban nem pusztán ipari döntés. Munkahelyek, beszállítói láncok és teljes régiók jövője múlhat azon, hogy a konszern milyen tempóban és milyen irányba alakítja át működését.
A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek. A tervek nyáron körvonalazódhatnak, de az már most látszik, hogy a Volks-wagen előtt álló átalakulás nemcsak mély, hanem hosszú távon is meghatározó lesz az európai autóipar számára.