Savaria Autóház Hírek

Aktuális híreink

Családi Volkswagen 27 millióért?

Íme a hétüléses Tiguan utódja!

Teszten a Volkswagen Tayron: vajon ez is olyan népszerű lesz, mint az elődje?
Nem véletlenül volt slágermodell a Tiguan Allspace, így kimondottan nehéz a dolga a Tayron névre keresztelt új SUV-nak, ami a helyére lép a Volkswagen kínálatában.
Nehéz lenne belekötni a Tayron formavilágába, főleg akkor, ha a SUV mániás célközönség szemével nézem. A lámpatesteket és a köztük húzódó LED csíkot például alig módosították a Volkswagen dizájnerei a Tiguanhoz képest. Éppen annyit változott, hogy a beavatott szemeknek megkülönböztethető legyen. A végeredmény valamelyest "nagyfiúsabb", komolyabb autó hatását kelti. Az R-Line szettel kellően sportos az orr-rész, ami kiváló összhangban van a hangsúlyosra szélesített hátsó kerékívekkel.

A külső méretei alapján egy kimondottan nagy autónak tűnik a Tayron, jóval nagyobbnak, mint amekkora valójában. Ehhez per-sze a fent részletezett, szándékosan az autó látszólagos méreteit növelő látványelemek is hozzájárulnak, valamint az is, hogy a nagy kerekek ellenére is marad tengelytávolság, illetve túlnyúlások is. A kereken 20 centis hasmagasság sem kevés, de ettől még nem lesz valódi terepjáró a Tayron, főleg nem a 2,0 literes dízelmotorral, hiába kapott összkerékhajtást.
Az utastérbe pattanva ismételten egy "prémiumabbá" öltöztetett Tiguant láthatunk, ezt azonban nagyon jól oldották meg a ter-vezők. Már a műszerfalon érződik a kategóriaváltás, egyértelműen ez a legjobb új Volkswagen csoportos műszerfal, amit az utóbbi néhány évben láttam, beleértve az Audi és Skoda modelleket is. Keresve azért találni silány minőségű, olcsó műanyagokat, de ezt kárpótolja, hogy ahová rendes textúrák kerültek, azt legalább látványosan és egyértelmű spórolások nélkül hajtotta végre a gyártó. Technika terén pontosan ugyanazt kapjuk, mint a Passat vagy a Tiguan esetében, a 10,25 colos digitális műszeregység és a 15 colos infotainment képernyő uralja a teret. Utóbbi egyébként alapáron "csak" 12,9 colos lenne. A két ülés között csak a Tigu-anból ismerős okostekerő szúr szemet, a váltókar itt is a kormány mögé költözött.
Az autó nagy vonzereje lehet a 387 ezer forintért kínált két szükségülés, ám ennél tágasabb és kényelmesebb harmadik sort jóval olcsóbban is találni a piacon

Az autó belső méreteit és kényelmét illetően kissé keserédes szájízt hagyott maga mögött a Tayron. Az első két sor ugyanis teljesen rendben van, sőt! Tágas, nem csak fejtér és lábtér tekintetében, hanem szélességét tekintve is, valamint a szükséges extrák sem maradtak ki. Ám a hátsó két szükségülés - amelyek lényegében az egyetlen logikus előnyei ennek az autónak a Ti-guanhoz vagy a Passathoz képest - nem érik el az elvárt szintet. Félreértés ne essék, tisztában vagyok vele, hogy ezek csak szük-ségülések, ám még ehhez mérten is nehéz a bejutás, szűkös a hely, és az ülőlapok sem kényelmesek. Ebben a méretoszotályban több kategóriatárs is akad, amelyek ennél jóval használhatóbb harmadik sort kínálnak. Mindez persze nem lenne prob-léma, ha lenne valódi hétszemélyes személyautó alternatívája a Tayronnak, ám manapság ilyet hiába keresel a Volkswagen kíná-latában.
A csomagtartó problémaköre is közvetlen kapcsolatban áll a harmadik sor szükségüléseivel. Ha a két ülést használnád is, ak-kor minimális, 345 liternyi tárolóhely marad mögöttük, ha pedig lecsukod őket, akkor a papíron 850 literrel sincs jelentős előnyöd a Tiguangoz képest. A platformtárs Passat pedig egyértelműen több hellyel szolgál, hiába "csak" 690 literes a csomagtartója. A Tayron a nagyobb számot a magasabbra húzott övvonalnak és kalaptartónak köszönheti, azt pedig egyáltalán nem nehéz belátni, hogy egy csomagtartó magasságát jóval nehezebb kihasználni, mint az alapterületét. Félreértés ne essék, mindhárom autó put-tonya hatalmas, egy átlagos, heti bevásárlást például még a hét ülés mögé is be lehet pakolni a Tayronba, a példákat csak azért hoztam, hogy ne legyenek megtévesztőek a hivatalos számok.
A Tayron tesztautó egyik érdekessége, hogy a 2,0 literes, 193 lóerős és 400 newtonméterre képes, összkerekes dízellel kaptam. Mindez számomra egy nagyon furcsa döntés, ám ismerve a vásárlóközönséget, meg tudom érteni a marketingesek indokait. En-nek ellenére ezt az autót én semmiképpen sem ajánlanám ezzel a hajtáslánccal. Félreértés ne essék, nem vagyok dízelgyűlölő, a családom mindkét autóját a fekete pisztollyal kell tankolni, hiszen rendszeresen, futásteljesítmény tekintetében többet használjuk őket városon kívül, mint azon belül. És éppen ez a probléma a Tayronnal. Hogy pont a hosszú távokon nem tud mit felmutatni a házon belüli, vele közös platformra épülő konkurencia ellen. Ha viszont a városba, vagy a nagyjából 50 kilométerről ingázáshoz kell a hétüléses SUV, illetve évente egyszer-kétszer elgurulni vele a tengerpartra vagy a választott síparadicsomhoz, azt tudja az 1,5 literes TSI is. Persze, kevesebbet eszik a dízel, ám főként országúton és autópályán, ezért elsősorban városi használatban jó eséllyel nem hozza vissza a felárát a TDI.
Vezetni kimondottan jó érzés, ezen a téren is látszik, hogy mennyire fontos modell ez a Volkswagen kínálatában. A futómű han-golása tökéletes egyensúlyt talál az útkivasaló SUV és az észszerű családi autó között, a kormányzás közvetlen, de az érzete mé-gis "nagyautós", a dinamikája pedig egyáltalán nem kiemelkedő, de az átlagos felhasználó sohasem fogja megközelíteni a hatá-rait. Mindezt városban 8, országúton 5, autópályán pedig 6,5 literből tudta a teszt során teljesíteni.